Fogathajtó verseny szervezésének törvényi szabályozása, valamint a rendezéssel kapcsolatos ajánlások gyűjteménye.
Készítette: Tóth Ferenc
Délkelet-Magyarországi Fogathajtó Régió Elnöke, Fábiánsebestyén
A fábiánsebestyéni nemzetközi fogathajtó versenyen 2010. május 01-jén egy szerencsés kimenetelű lovasbaleset történt. A baleset kapcsán felmerült kérdéseket, tapasztalatokat az alábbiakban szeretném közzé tenni. Annak ismeretében, hogy amennyiben a versenyrendezőség nem minden részletben tesz meg minden biztonsági és egyéb intézkedést a felelősség kérdésében könnyen elmarasztalható. Ezért egy összefoglaló (szakhatósági engedélyek, törvényi előírások, javaslatok a versenyrendezők felé stb.) ajánlásban szeretnék minden versenyrendező számára segítséget nyújtani. Ezen ismertető első sorban a nemzetközi és „A” , „B” –kategóriás verseny rendezésében nyújt segítséget, azonban meg kívánom jegyezni, hogy még nagyobb hiányosságok tapasztalhatóak a „C” kategóriás versenyek tekintetében. Ezért az alább ismertetett biztonsági intézkedéseket és szakhatósági engedélyeztetéseket nyomatékosa ajánlom minden amatőr versenyt rendező számára is. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a „biztonság” nem csak és kizárólag pénzkérdés!!
A rendezőnek mindent meg kell tenni a nézők és fogathajtók biztonságáért. Ezen biztonsági intézkedések fontos eleme a nézők és a versenyzők (versenytér) megfelelő elválasztása korláttal, kordonnal, amely megakadályozhatja a lovak nézők közé jutását és a még nagyobb baleset előidézését. Véleményem szerint szalag, kötél, madzag, stb. a lovak számára nehezen vagy egyáltalán nem észlelhető jelzések nem megfelelőek. Az így elválasztott nézőtér biztonsági szempontból nem kielégítő intézkedés !!!
A többnapos versenyek esetén javasolt egy intézkedési terv kidolgozása !!
Egy baleset esetén a sajtó ” felkapja” a hírt könnyen egy irányíthatatlan, valótlan állításokkal teli interjúk kerülnek napvilágra.
Ez sokat árthat a sportágnak ill. a rendezőnek egyaránt.
Baleset, ill. sok sérült esetén könnyen kialakulhat zűrzavar, ezért előre rögzíteni kell, hogy ki-vagy kik intézkedhetnek. Javaslatom a Fogathajó Szakbizottság számára, hogy dolgozzon ki egy súlyos baleset esetén (emberek ill. ló sérülése) alkalmazandó intézkedési tervet, mely pontos forgatókönyvet és eljárási utasítást tartalmaz baleset esetén.
Különösen fontos szerep hárul a maraton akadályban szolgálatot teljesítő bírókra, hiszen a baleset elhárítása, ha lehetséges megakadályozása a nézők figyelmeztetése is feladatuk kell, hogy legyen mivel ők egyben rendezők is.
Ezen túl a késedelem nélküli intézkedés további feladat, hiszen ők észlelik leghamarabb a baleset tényét súlyosságát.
Így felmerül az a kérdés is, hogy a bírók továbbképzésén nem csak a szabályok ismeretét kell oktatni, hanem balesetekkel kapcsolatos feladatok, intézkedések ismeretére is.
A verseny tisztázott jogi helyzete kiemelten fontos (pl. belépőn szerződés, jegypénztárnál kifüggesztett szerződés, biztosítás stb.) hiszen a fábiánsebestyéni balesetet követően 4-5 nappal is jelentkeztek állítólagos sérültek. Sajnos ezt a helyzetet több néző próbálja kihasználni és különböző kártérítési igénnyel élni!! (2004. évi I. törvény 69. §)
1. telefonszámok
Fontos, hogy a rendező összeállítson egy listát az összes szükséges telefonszámmal, amit a Válságkezelő tervhez csatolva el kell juttatni minden érdekeltnek.
A listán szerepeljen az alábbi, telefonszámok:
· Versenyiroda
· Sajtóiroda és sajtóközpont (telefon, fax)
· Istállómester
· Kórház
· Helyi rendőrség
· A helyszín tulajdonosa/vendéglátó
· Nemzeti szövetség
· Biztosító társaság
· A kórház sürgősségi osztálya
2. teendők a balesetnél
a) Takarjuk el paravánnal a baleset helyszínét, amíg bármiféle beavatkozás (akár
ember, akár ló esetében) történik; pályakarbantartóknál legyenek paravánok.
b) Tegyük a sérülteket a lehető leghamarabb a mentőbe, és tegyük szabaddá a pályát, hogy a verseny folytatódhasson.
c) A pályakarbantartóknál legyen víz/ fogács/homok, amit szükség esetén a talajra tehetnek.
d) Az akadálybírót le kell cserélni, és be kell vinni a verseny igazgatási központjába, ahol egy független jelentést kell írnia. Ha van néhány tapasztalt lovas a szemtanúk közt, őket is kérjük meg, hogy menjenek a központba, és írjanak jelentést.
e) Az akadálybírónak egy súlyos baleset után, akár még hónapokkal is, szüksége lehet tanácsadásra, vagy segítségre.
f) A bemondó tájékoztassa a közönséget, hogy baleset miatt fennakadás van a versenyben, de részleteket ne közöljön. Ha egy baleset nem bizonyul olyan súlyosnak, mint ahogyan elsőre látszott, a bemondónak közölnie kell a közönséggel, hogy a ló/lovak és a hajtó/segédhajtók pl. visszamentek az istállóba.
A fogatható verseny szakhatósági engedélyeinek beszerzése
1.) Illetékes Polgármesteri Hivatalnak bejelenteni.
2.) Megyei főállatorvosnak (megyei szakigazgatási hivatal) bejelenteni, aki kijelöli a hatósági állatorvost.
3.) Mentő biztosítása (eset kocsi szintű) egy órával a verseny kezdete és a befejezést követően.
4.) Illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni (szükség esetén biztosítást kérni).
5.) Illetékes katasztrófavédelemnek bejelenteni, akivel többnapos verseny esetén naponta egyeztetni. Pl.: Rendkívüli időjárási helyzet kialakulása ill. egyéb más előre nem látható esemény. (1000 nézőt meghaladó rendezvény esetén fokozottan ajánlott).
6.) Ha a lovaspálya határos közúttal a közútkezelőnek bejelenteni ill. amennyiben szükséges korlátozó táblák kihelyezése.
7.) Ha a lovaspálya nem a rendező tulajdonában van akkor bérleti szerződés a rendezővel.
Részlet: 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet
„A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról.
A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a versenyzőt, a szabadidős sportolót (a továbbiakban együtt: sportoló), valamint a sportszakembert ellátó, továbbá a sportrendezvényen, szabadidősport eseményen egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra, illetve egészségügyi dolgozóra, a sportrendezvény, szabadidősport esemény szervezőjére, továbbá a sportegészségügyi ellátásban részt vevő sportolóra és sportszakemberre.”
A sportrendezvényekkel és a szabadidősport eseményekkel kapcsolatos sportegészségügyi és sürgősségi feladatokról:
16. § (1) A sportrendezvényen és a szabadidősport eseményen előforduló sérülések és balesetek ellátása érdekében a szervező a sportrendezvény és a szabadidősport esemény jellegétől függően köteles biztosítani a mentésről szóló 20/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) 2. számú melléklete szerinti:
a) gyalogőrséget, ügyeletet, illetve
b) mozgóőrséget.
(2) A szervező mozgóőrséget köteles biztosítani:
a) az autó-motor, ejtőernyős, labdarúgó első osztályú, lovas, motorcsónak, repülő sportágak sportrendezvényein;
b) olyan sportrendezvényen és szabadidősport eseményen, ahol a résztvevők száma az ötszáz főt várhatóan meghaladja, valamint azoknak a sportágaknak a sportrendezvényein és szabadidősport eseményein, melyekben fokozott a sérülésveszély.
Részlet: 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet
f) mozgóőrség: mentési készenlét a rendezvények, mentési tevékenységet igénylő egyéb események egészségügyi ellátásának biztosítására a 2. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi feltételeknek megfelelően;
Részlet: 2. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez
Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja
1. Gyalogőrség
1.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik a rendezvény részvevőinek egészségügyi biztosítása.
1.2. Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 500-1000 fő között van, kivéve a 2.6.1. alpont szerinti esetet. Ezen létszám feletti résztvevő esetén mozgóőrség biztosítása szükséges.
1.3. Az ellátást mentőápoló, mentőtiszt, (mentő)orvos, oxyológus szakorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi.
1.4. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas (állandó vagy ideiglenes) helyiséget fektetési lehetőséggel. Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről, amelynek összetételét az OMSZ szakmai útmutatóban határozza meg.
2. Mozgóőrség
2.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél a mentési készenlét végzése e rendelet szerint meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel, továbbá meghatározott helyszínen és ideig történik. Mentési készenlét alatt értendő a várható oxyológiai ellátás helyszínén az orvosi, a mentőtiszti, illetve a mentőápolói szintű ellátás biztosítása.
2.2. Mozgóőrséget mentési tevékenységet végző szervezet láthat el.
2.3. A mozgóőrségen a 2.4. pont a)-h) alpontjaiban felsorolt mentőgépjárművek közül a várható oxyológiai ellátás szintjének megfelelőt kell biztosítani, figyelembe véve a 2.6. pontban foglaltakat.
2.4. A mozgóőrség által végzett egészségügyi biztosítás ellátható:
a) mentőgépkocsival,
b) kiemelt mentőgépkocsival,
c) esetkocsival,
d) rohamkocsival,
e) gyermekmentő-rohamkocsival,
f) légi mentőjárművel,
g) mentőorvosi gépkocsival,
h) mentő-motorkerékpárral, illetve
i) oxyológiai ambulanciával.
2.6. A mozgóőrség egészségügyi biztosításának szintjei:
2.6.1. Kisebb létszámú (1000 fő alatti) rendezvény esetén mozgóőrség akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve külön jogszabály a (sport)esemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja. (215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet) LÁSD FENT
2.6.2. 1001-5000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi szükséges.
2.6.3. 5001-10 000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges.
2.6.4. 10 001-50 000 fő részvétele esetén legalább egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges.
2004. évi I. törvény a sportról
X. Fejezet
A SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE
A szervezés feltételei
65. § (1)
(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség lehet.
A szervező felelőssége
66. § (1) A sportrendezvény e törvényben, más jogszabályokban és a szakszövetség, illetve a sportági szövetség szabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező - illetve rendező szerv (rendező) alkalmazása esetén a szervező és a rendező egyetemlegesen - felelős.
(2) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a bűnmegelőzés érdekében szükséges.
(3) A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják.
(4) A szakszövetség, illetve a sportági sportszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.
67. § (1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető.
(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.
(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően a szervező köteles a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.
(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos résztvevőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását és távozását, ott az akadálymentes közlekedést biztosítani, és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.
68. § (1) A szervező köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.
(3) A rendőrség megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha
a) a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy
b) az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról, vagy a nézők számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt dönt, a rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként jelen lehet.
(6) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.
(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend nem állítható helyre, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönthet. A rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt, a sportrendezvényt meg kell szakítani.
(8) Ha a rend a (6) vagy a (7) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a versenyt (mérkőzést) befejezetté nyilvánítja.
A jelenlegi szabályozás alapján a sportrendezvény „zártkapus” megtartásának rendőrség általi elrendelésére van lehetőség, amit az illetékes rendőri vezetők - vélelmezhetően a helyi önkormányzatok részéről megnyilvánuló nyomásgyakorlásra tekintettel - a legtöbb esetben a törvényi felhatalmazás ellenére, és megfelelő indokoltság esetén sem alkalmaznak. A feladat ellátására ugyanakkor független, központi testület nem került felállításra, azt a helyi rendőri szervek végzik.
Ha a sportesemény biztonságos megrendezésének feltételei hiányoznak vagy az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be, a rendőrség elrendelheti a „zártkapus” megrendezést, illetve korlátozhatja a nézők számát. E határozatot ott helyben közli a szervezővel, ellene fellebbezésnek helye nincs. Erre az intézkedésre a sportesemény közben is sor kerülhet, ez esetben a sporteseményt meg kell szakítani. Ha a rend nem állítható helyre a sporttevékenységet irányító személy (általában a bíró) a rendezvényt, mérkőzést lefújja.
A módosítás továbbá konkrétan meghatározza a rendőr megfigyelői státuszát, ami alapján egyértelművé válik, hogy a szervezőnek a sportrendezvény biztonságos lebonyolítására vonatkozó kötelezettségét a rendőr nem vállalja magára.
68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes konzultációt követően - a rendőrség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel, valamint a sportigazgatási szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően határozza meg.
(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése
a) normál,
b) fokozott, vagy
c) kiemelt
biztonsági kockázatú lehet.
(3) Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervező felel.
(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.
(5) A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.
A hatályos szabályozást megelőző időszakban az egyre gyakoribb és erőszakosabb jellegű cselekmények kezelése érdekében a rendőrség jelentős erőket vonultatott fel egy-egy sportrendezvény (de legfőképpen labdarúgó mérkőzések) biztosítására.
Ezen feladatok végrehajtása rövid időn belül ahhoz vezetett, hogy a sportrendezvények biztonságának megteremtéséhez, illetőleg a rendezvények időszakában a közterület rendjének fenntartásához szükséges erőt még túlszolgálat elrendelésével sem tudta a rendőrség biztosítani, hiszen annak megváltásához szükséges elegendő nagyságú költségvetési kerettel nem rendelkezett. A túlmunka szabadidőben történő kompenzálása ugyanakkor a szervezeti egységek működési zavaraival fenyegetett.
A sportrendezvények rendőri biztosítása a továbbiakban tisztán közfeladatként már nem látható el. Ez a tény, valamint a profi sport jelentős mértékű magánosítása is alátámasztja, hogy a sportszervezetek egyre nagyobb részben vegyék ki részüket a sportrendezvények költségeinek fedezéséből.
69. § (1) A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.
A rendező
70. § (1) A szervező a sportrendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.
(2) Rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó - külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő, és sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített - egyéni vagy társas vállalkozás vezetője vagy alkalmazottja, rendezőnek csak személy-, vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói képesítéssel rendelkező személy bízható meg.
(3) A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét és azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.
(4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.
(5) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket:
a) amelyeken a rendezésre rendező szervet, rendezőt kell megbízni,
b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen fel kell tüntetni.
A sportrendezvény szervezésére vonatkozó új szabályok az eddigieknél körültekintőbb módon rendezik a sportrendezvényekkel kapcsolatos személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény különös figyelemmel volt az Alkotmánybíróság e tárggyal összefüggő korábbi határozataira, így kiemelten a témával részletesen foglalkozó 35/2002. (VII. 19.) AB határozatban foglaltakra. A jogalkotó felismerve a futbalhuliganizmus, mint átfogó társadalmi probléma előtérbe kerülését a vonatkozó nemzetközi jogi szabályokra is figyelemmel EU konform módon (a Tanács 2001. december 6-i állásfoglalása a labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos erőszak és rendzavarások megelőzését és megfékezését szolgáló intézkedésekre vonatkozó ajánlások Kézikönyvéről) alkotta meg a fejezet rendelkezéseit.
A szervezés feltételeire, valamint a szervező felelősségére vonatkozó rendelkezések túlnyomóan - az egyébként megfelelőnek és egyben alkotmányosnak minősített - a hatályos szabályozáson alapulnak.
A közelmúltban történt súlyos, sporteseménnyel összefüggő rendzavarások indokolttá tették a sportrendezvény biztosítására vonatkozó rendelkezések áttekintését és új elemként - a külön jogszabályban kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvény esetén annak a rendőrség által alapfeladatként történő biztosítását. Ez a szabály önmagában nem érinti azt a hatályos rendelkezést, amely szerint a sportrendezvény biztonságáért a szervező tartozik felelősséggel. Hiánypótló, lényeges garanciális rendelkezésként a törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség kezdeményezésére a szervező abban az esetben, ha a sportrendezvényen a megbomlott rend másként nem állítható helyre a sportrendezvényt köteles legyen megszakítani, illetve felfüggeszteni.
A beléptetés
71. § (1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:
a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik,
b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,
c) nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta,
d) nem tart magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet,
e) nem áll a 73. § (1) bekezdése szerinti eltiltás, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás hatálya alatt.
(2) A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.
(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására.
(4) A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a rendőr jogosult.
(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, és e feltételeket a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
A törvény szerinti módosítás pontosítja a néző eltávolítására vonatkozó rendelkezéseket, egyben a személyazonosság igazolására való felszólítás előírásával hatékony eszközt ad a szervező kezébe az eltiltás alkalmazásához. Jelenleg ugyanis számos esetben a szervező azért sem alkalmaz eltiltást, mert nem képes megállapítani azon személy személyazonosságát, akivel szemben egyébként azt alkalmaznia kellene.
72. § (1) A szervező a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat.
(2) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező:
a) a belépőjegy, bérlet eladásakor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet,
b) a beléptetés során a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi, és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.
(3) A szervező a belépőjegy, bérlet eladásakor, illetőleg a rendező szerv alkalmazottja a beléptetés során jogosult a néző személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány alapján megállapítani, illetőleg ellenőrizni.
72/A. § (1) A szervező névre szóló belépőjegyet és bérletet, a sportszervezet klubkártyát állíthat ki és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező vagy sportszervezet annak érvényességét követő 24 óráig nyilvántartja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való eltiltás során használható fel.
(3) Az (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.
A szurkolói anonimitás felszámolása érdekében elengedhetetlen az azonosításra alkalmas, a belépőjegy és bérlet megvásárlásához nélkülözhetetlen, kedvezményekre jogosító szurkolói kártya bevezetése. A nemzetközi szervezetek egyöntetű elvárása, hogy a sportlétesítmények területén az anonimitás felszámolásra, ennek eredményeképpen a nézőtéri erőszak visszaszorításra kerüljön. Ehhez ad jelentős segítséget a klubkártya, vagy más hasonló rendeltetésű fényképes igazolvány/kártya bevezetése, melynek lehetőségét indokolt az új szabályozásban is megjelentetni.
Az eltiltás
73. § (1) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényről eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, amelyet - általános szerződési feltételekként összefoglalva - a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(2) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, a négy évet nem haladhatja meg.
(3) A szervezőnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a néző bírósághoz fordulhat.
(4) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 71. § (3) bekezdése alapján el kellett volna távolítani, de erre azért nem került sor, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői (rendezői) beavatkozás következtében olyan nézői cselekmény volt várható, amely a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.
(5) A szervező az eltiltott személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét az eltiltás végrehajtása és az eltávolításra okot adó újabb cselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében nyilvántarthatja. A nyilvántartás időtartama megegyezik az eltiltás időtartamával, de - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - a kettő, illetve négy évet nem haladhatja meg. A szervező az eltiltás időtartamának lejártát követően 24 órán belül köteles gondoskodni a nyilvántartott személyes adatok megsemmisítéséről.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból adatot - a külön jogszabályban meghatározott bűnüldözési, szabálysértési, illetőleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a rendőrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet.
A kamerával történő megfigyelés
74. § (1) A szervező a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében annak helyszínén a résztvevő személyeket jogosult kamerával vagy más képi adathordozóval (a továbbiakban együtt: kamerával) megfigyelni és a felvételt rögzíteni.
(2) A kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.
(3) A rendőrség a sportrendezvénnyel összefüggő szabálysértési, illetve büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követő 48 órán belül felszólíthatja a szervezőt, hogy az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat a felszólítást követő 30 napig tárolja. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervező köteles a rögzített adatokat 24 órán belül megsemmisíteni.
(4) Amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni.
(5) Az (1) bekezdés szerint rögzített felvételekből - a külön jogszabályban meghatározott bűnüldözési, szabálysértési, illetőleg igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a rendőrség, a szabálysértési hatóság, az ügyészség és a bíróság, valamint az érintett személy igényelhet adatot.
(6) A kamerás megfigyelési rendszerrel felvett információkat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező és szükség esetén a rendőrség e feladattal megbízott képviselője jogosult egyidejűleg, folyamatosan, összesítve figyelemmel kísérni.
75. § (1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.
(2) A helyzetjelentést a szervező január 31-éig köteles megküldeni a sportszövetségnek és a rendőrségnek.
(3) A sportszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével.
A néző részvétele a sportrendezvényen
76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat, és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban részt vevő nézők egyetemlegesen, a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.
(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
(4) A sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
A beléptetőrendszer alkalmazása kapcsán a törvény új rendelkezése megteremti a törvényes lehetőségét annak, hogy a szervező a sportrendezvény résztvevőinek személyazonosságát megállapíthassa.
Az eltiltásra vonatkozó rendelkezések kapcsán a jogalkotó feloldja az ún. „készletre történő” adatkezelés alkotmányos problémáját. A szervező az eltiltott személyes adatait lényegesen szűkebb körben tarthatja csak nyilván és egyértelműen meghatározásra kerül az adatkezelés célja.
A jogalkotó a kamerával történő megfigyelés szabályozása kapcsán a hatályos rendelkezésekhez képest egzaktabb adatvédelmi rendelkezéseket alkalmaz, eleget téve ezzel az adatvédelmi biztos korábbi ajánlásaiban foglaltaknak, és az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának. Új elem, hogy az adatkezelés időtartamának az eddigiekhez képest differenciáltabb meghatározása, az adatkezelés célját hatékonyabban szolgálja.